Az év végi főszezonban, Genfben egy óraaukción 2,6 millió svájci frankért kelt el egy szép régi aranyóra. Még aznap este egy Patek Philippe kronográf 1,38 milliót hozott gazdájának. Pár héttel korábban az a Longines, amely egykor Albert Einstein csuklóján díszelgett, új tulajdonosának 600 ezer amerikai dollárt ért meg – szakértők szerint ez állítólag 2000%-kal több az óra valós értékénél. New York-ban, a Christie’s idei őszi luxusóra aukciójának forgalma 17,8 millió svájci frank volt, a Sotheby’s-nél egy órát 1,8 milliós áron vásároltak meg.
| Vagyis válság ide, válság oda, a luxusóra nehéz időkben is tartós értéket képvisel. Megrengett a bizalom a bankok, tőzsdék és biztosítók iránt is, azonban úgy tűnik, a luxusóra aukcióra ez nem igaz; aki ott vásárol, tudja, hogy a pénze a legjobb helyen van. Egy amerikai árverezőház igazgatója szerint a műgyűjtők érdeklődése általában jól érzékelhetően visszaesett, ugyanakkor az elmúlt néhány hét genfi és new yorki fejleményei éppen azt bizonyítják, hogy a luxusórák kivételt képeznek. Nagyon úgy tűnik, hogy a gyűjtők és a befektetők hosszú távon bíznak ebben a piacban. Így van ez annak ellenére is, hogy a műkereskedelem – melynek trendjéhez mindeddig a luxusóra kereskedelem is igazodni látszott - igencsak megszenvedi a krízist. Egy májusi árverésen egy neves óramárka egyetlen példánya 4 millió amerikai dollárért talált gazdára. Ez a nem nemesfém kategóriában világrekord, minden idők legnagyobb licitje. |
Idén ráadásul a lelkes orosz, kínai, közel-keleti és hong kongi befektetők és gyűjtők is megjelentek a piacon, akik nemcsak a széles körben ismert márkákat veszik, hanem például az többek között az exkluzív Vacheron Constantint is.
Egy minden tekintetben klasszikus art deco karróa megviselt állapotban. Egykori viselője miatt 2000 százalékkal többért vitték el tényleges értékénél.
A Sotheby’s óra divíziójának vezetője a történelem ismétlődését véli felfedezni a jelenlegi fejleményekben. Szeptember 11. után is attól féltek, hogy a piac megszenvedi a tragédiát, azonban pontosan ennek az ellenkezője történt. A bizonytalanság miatt a befektetők nem merték máshova tenni a pénzüket, a vagyonuk jelentős része értékőrző luxusórákba vándorolt. Pontosan azért, mert ezek biztosan megőrzik a befektetett összeget, sőt, nem ritkán nyereséggel is kecsegtetnek. Hasonló jelenségnek lehetünk most is szemtanúi.
Bár hazánkban az órakultúra rendkívül elmaradott, már nálunk is találhatóak olyan személyek, akik befektetési céllal vásárolnak órákat. Az itthon kapható márkák közül például a Panerai, az IWC, a Jaeger Le Coultre és persze az előbb említett Vacheron Constantin limitált példányszámú modelljei a legmegfelelőbbek. Ahogy ez sajnos lenni szokott, ezek egyben a legdrágábbak is, de cserébe legalább megőrzik a befektetett összeget. |
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.