A sorozat középkategóriás darabokkal foglalkozó összeállításának záró része.
 

Super-LumiNova lumineszcens festék

Attól mert egy óra számlapjára és mutatóira sötétben is fénylő, lumineszcens festéket vittek fel, még nem jelenti azt, hogy fényének erejével és tartósságával elégedettek leszünk. Ha egy számlapot erős fénynek kell kitennünk ahhoz, hogy negyed óráig lássuk a festéket, akkor az nem éppenséggel az, amire vágynunk kell. Ebben a kategóriában ennél többet, jóval többet várhatunk el. Az egyik legkedveltebb minőségi lumineszcens festék a Super-LumiNova, de persze nem ez az egyedüli. Tovább bonyolódik a kérdés azzal, hogy a festéket hány rétegben vitték fel, és milyen nagy felületen. Értelemszerűen mindkét esetben a nagyobb számérték a jobb. Vásárlás előtt mindenféleképpen érdemes erről a szempontról az üzletben meggyőződni, akár úgy is, hogy a kirakatból kivett órát egyszerűen csak tenyerünkkel lefedjük, és alánézünk.

Díszítések a számlapon és a szerkezeten

A középkategóriában lévő óráktól igenis elvárható, bármennyire is legyen kihangsúlyozva a funkcionális jelleg vagy a Bauhaus stílus, hogy valamilyen díszítéssel rendelkezzen. Igaz ez akkor is, ha magát a díszítést nem láthatjuk, mert például csak a szerkezettel foglalkoztak, a hátlap pedig tömör. A különböző megoldásoknak persze itt is csak a fantázia szab határt: kezdve a rotor egyedi finisétől, a mintázott számlapon át, ritka esetben a díszített tokig a változatosság sokszor határtalan lehet. Ezek a kis részletek, még akkor is, ha csak a segédszámlapokra szorítkozik, nem csak az óra értékét növelik, hanem valószínűleg hozzájárulnak ahhoz is, hogy az óra jobban a szívünkhöz nőjön.

Egyedi forma

Ha nagyon erőszakoskodunk, akkor végső során szinte az összes órát három fiókban skatulyázhatjuk. Az elsőbe a teljesen egyedi formatervű órák tartoznak, amelyek semmilyen korábbi konkrét modellre sem hasonlítanak vagy akarnak hasonlítani, és általában a klasszikus órakészítést keverik a formatervező órákról alkotott saját elképzeléseivel. Másodikként az "hommage" órákról kell beszélni, amelyek az adott márka egyik legendás darabjának állítanak emléket és jóformán semmiben, vagy csak minimálisan térnek el az eredetitől. A harmadikba azok tartoznak, amelyek keverékei az első kettőnek, azaz a tervezés során valamelyik ikonikus darabot vették mintául, majd néhány jelentősebb módosítást hajtottak végre rajta. Már ebben a kategóriában is elsősorban az egyediségre érdemes a hangsúlyt fektetni, hiszen többek között jórészt ezért is fizetünk. Legyen bármilyen szerény is egy adott darab viselője, biztosan zokon venné, vagy legalább megérintené, ha az órák világában kevésbé járatos személy a hat számjegyű összegért vásárolt óráját egy őskövületnek (vö. hommage) vagy, ne adj Isten tucatterméknek tartaná. Persze igazán nehéz maghatározni azt, hogy mit is tekinthetünk egyedi külsőnek, főleg akkor, ha csak korlátozott ismeretekkel rendelkezünk. Mivel ebben az árfekvésben nem az impulzusvásárlások a jellemzőek, az idő nem sürget, és lehet mérlegelni - az esetek túlnyomó többségében pedig sikerül olyan óra mellé letenni a voksot, amely tényleg megéri a pénzét.

Érték megőrzése

Ha csak korlátozott mértékben is, de már a középkategóriában is érdemes erről a szempontról beszélni. A legtöbb esetben ez csupán az igazán ismert és a marketingre hatalmas összegeket áldozó márkákra igaz. Az ismert márkanév (Breitling, Omega stb.) mellett, és persze azon felül, hogy óvjuk és gondozzuk az adott órát, az érték megőrzésében az is sokat segít, ha az eddig felsoroltak közül időmérőnk lehetőleg minden szempontot kielégít. Mivel egészen elképesztő mennyiségű óramárka van, így alapvetően a jövő piaca fogja beárazni az adott darab értékét, és bizony előfordulhat, hogy a minőség kevesebb fog nyomni a latba, mint a név. Ugyanakkor sokan vannak olyanok is, akik legszívesebben a túlvilágra is magukkal vinnék óráikat, és így az értékmegőrzés nyűgjével egyáltalán nem kell, hogy foglalkozzanak.